Április utolsó hétvégéje mozgalmasan telt a tófeji Kertbarátoknak.
A pénteki kivi és káki szemle után szombat délelőtt Novák Ferenc februári előadásán tett ígéretéhez híven csapatunkat gyógynövénygyűjtő túrára kísérte.

A gyűjtést a pusztamagyaródi hegyen kezdtük. A szépen virágzó aljnövényzet között hamarosan az előadáson már vetített növények sorakoztak előttünk. Elsőként a kék ibolya került a kosarakba. Virágából pár darabot a teába szórva illatosabb főzetet kapunk. A teáknál maradva a szamóca, szeder és ribizli szárított leveleinek keverékéből is finom, jó illatú, és nagyon egészséges zöldtea készíthető.
Nyáron a nagy melegben lehűtve frissítőként hat.
A pettyes levelével és kétszínű virágaival könnyen felismerhető az orvosi tüdőfű. A növény ép, egészséges tőleveleiből készített tea kiválóan alkalmas légzőszervi megbetegedések esetén.
A kertekből, útszélekről mindenkinek ismerős volt már, de most a nevét is megtanultuk a közönséges ínfűnek, aminek neve is elárulja, hogy ínhüvelygyulladás gyógyításának ideális a növényvirágzó hajtásából készített borogatás. Az orvosi veronika virágzó hajtásából készített főzet köhögés csillapítására kiváló. A finom illatú szagos müge nem csak keringésjavító hatású, vénás megbetegedések kezelésénél használható, hanem az ürmös bor készítésének is egyik alapanyaga. A boroknál maradva a muskotályos íz szárított bodzavirággal csalható könnyen elő. És az alkoholoknál maradva a gyengébb ízű pálinkába helyezett vörösfenyő hajtásokkal gin ízűvé válik a párlatunk.
A gyűjtött gyógynövényeket mindig zárt, száraz meleg helyen kell szárítani, így a legkevesebb a hatóanyag veszteség.
A teáknál érdemes legalább 3 féle növény keveréket használni, a kívánt hatás és íz eléréséhez, kísérletezzünk bártan. A kosarakba került növényeket már látomásból mindenki ismeri, úton-útfélen az összes fellelhető. Érdemes kicsit körbenézni a házunk tájékán mielőtt a gyógyszerekhez nyúlnánk.

Délután csapatunk kibővülve 2 kisbusszal Novára indult a Szalay kertészetben. Cecília nagy mosollyal és lelkesedéssel fogadott bennünket a 4-5 méteres pálmafák alatt. A 20 hektáros terület bejárását a citrusok között kezdtük. A citrom, narancs, mandarin fák több méretben sorakoztak, de mindegyik telis-tele finom illatú virágokkal, félig és teljesen éretett gyümölcsökkel. A különböző fenyők fajtáit még összeszámolni is nehéz lett volna, méret, szín, koronatípus összes kombinációjára találtunk egyedeket. A kertészet nem csak magyarországi, hanem európai piacon is értékesít, a tavaszi időszakban naponta több kamion indul a 20-25 cm-estől a 4-5 m-es növényekkel megrakodva a szélrózsa bármelyi irányába.
Ugyan egy kamiont nem töltöttünk meg, de szép számmal kerültek a kölcsönkapott szállítójárművünkre az azáleák, rododendronok, piros és zöld levelű juharfák, a különféle színű, alakú fenyők és tuják. Cecília lelkesen tanította a fajták magyar és latin neveit, válaszolt a feltett kérdésekre, magyarázta a rododendron és az azálea közti különbséget. Jó volt látni a lelkesedését, a növényeivel való törődést, a felénk irányuló kedvességét és türelmét.
Hazaindulás előtt pogácsával, üdítővel, kávéval kínált bennünket, ami nagyon jól esett a két órás sétálgatás után. A kis szusszanás után a növényekkel megpakolt buszokkal még tettünk egy kör a kertészet másik 60 hektáros részén is, ahol a több éves fákat nevelik. A látogatás nagyon jó hangulatban telt kedves vendéglátónk társaságában.